2015. július 17., péntek

... nekünk a Balaton

Már lassan egy hónapja, hogy szabin voltam. Mivel májusban kivettem egy hetet, így most csak egy újabb hetet voltam, és augusztusban is lesz még egy.

A 9 nap pihenést levendulaaratással kezdtem a létavértesi levendulásban. Sikerült elintézni, hogy egy régi ismerőssel és az ő barátnőivel elmentünk 4-en kocsival. Esős idő volt, de pont, amíg arattunk, nem esett. Nekem nagy élmény volt. Beszélgettem a tulajdonossal, kóstoltunk levendula szörpöt és levendulás kekszet is. Egy szatyornyi levendulát szedtem angolt és franciát egyaránt.

Francia levendula

Angol levendula
Másnap Budapestre utaztunk a barátainkhoz. Nagyon szeretek náluk lenni, de sajnos a távolság miatt csak évente egyszer találkozunk. 3 gyerekük van és fiatalabbak, mint mi vagyunk. 2 hónapos a legkisebb. Neki horgoltam a babatakarót.

Itt a kislány az általunk hozott Bogyó és Babóca könyvet nézegeti és mondja a mesét :)

A középső fiúcska a darus kocsival játszik :)

A babatakaró használatban :)
A kislány emleget engem. Amikor ott voltunk náluk, akkor mutatott nekem egy kék pólót, hogy az tetszik-e nekem, és hogy szeretem-e a kék színt? Mondtam neki, hogy tetszik és szép póló, szeretem a kék színt, én is hordok kéket. Vitte az anyukájához és monda, hogy nekem tetszik a kék szín. Aztán megsúgta nekem a kislány, hogy Anya kék pólót akart rám adni, de nekem nem tetszik a kék szín. Mondta is az Anyukája, hogy nem volt hajlandó felvenni a kék színű ruhákat, mondván az fiús.
Később írt az Anyukája, hogy a kislány emleget engem, és azóta szereti a kék színt, mert hogy én is szeretem. Hát nem édes? :)

Hétfőn indultunk Balatonfenyvesre vonattal. A kis keresztlányomékkal és a barátnőm (anyukája) családjával. Azon a héten még nem volt kánikula, a keddi nap esett is.




A szerdai nap elvonatoztunk Keszthelyre. Magával ragadott ez a plábánia és az ablakai. Elképzeltem, amíg ott ültünk a csendbe, hogy milyen szívesen festegetném őket. :)
Mindig kifogjuk, ezt is pont renoválták. A férjemmel már csak nevettünk, mert tényleg mindig kifogjuk... :)


Kívülről:


Cserép cipők vezettek be a kályhaműhelybe... szétnéztem, a fazekas épp dolgozott... egy kék kis kacsát hoztam haza szuvenírként...


Az udvara:
 A bejárat:

Ennek a rózsának története van. Épp a partra sétáltunk, amikor a rózsalugasokat egy kertész metszette. Odafutott hozzám és nekem adta ezt a rózsát. Nagyon jól esett... :)


A parton sok-sok hattyú volt:


...meg varjú:

 Elmentünk sétahajókázni a Hableány nevű hajóval.

Egy kis történelem: Gróf Széchenyi Ödön által 1867-ben épített gőzhajó replikája, a Balaton egyetlen lapátkerekes személyszállító hajója. A hajó újra építésével emléket kívánunk állítani, "a legnagyobb magyar" Gróf Széchenyi István fiának, aki a történelem során elsőként hajózott Budapestről Párizsig az általa építtet "Hableány" gőzőssel. 



Kilátás a hajóról:

Szélnek eresztett vitorlás:


Ellátogattunk a Festetics Kastélyhoz is, de azt is épp renoválták, így nem mentünk be, mert nem lehetett az egészet bejárni. Kívülről is szép látványt nyújtott:







Hazaérkezésünkkor egy eső pont elkapott minket. De mire hazaértünk, el is állt, csak az esőkabátot kellett elővenni...


Szombaton Tihanyba is ellátogattunk a kis keresztlányomékkal. Rengeteg turista volt, nem lehetett igazán élvezni.


Köszönjük, hogy nagyon-nagyon kedvezően kaptunk szállást és megadatott, hogy ott lehettünk. 

Nekünk a Balaton (a kedvenc képem):


3 megjegyzés:

  1. Mennyire szép a közös képetek-is!!!!!! Nagyon!

    Öröm volt olvasni a szép bejegyzésedet!!!!!Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Mennyi szép élményben volt részetek! nagyon jó dolgok ezek, biztos vagyok benne, hogy feltöltött benneteket :)
    és nagyon szépek a képek, olyan 'öröm volt nézni' érzéssel szemléltem :)

    VálaszTörlés
  3. Hiányzol!!!!!!!! ♥

    VálaszTörlés

Kincset érő szavad:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...