2015. március 5., csütörtök

Megyek haza

Legutóbb januárban voltam otthon. Akkor kigyalogoltunk Titusszal az élő Köröshöz, ugyanis mindig elnézünk arra, és Apával sokat jártunk oda, ő szeretett horgászni. Pórázon vittem a kis drágát, aztán elengedtem. Futott és csak futott, nagyon boldog volt. Persze rossz is. Leértünk a partra, és nem elkergette a kb. 100-150 db récét, vadkacsát a partról? Aztán egy fekete macskát küldött fel a fára, majd amikor szegényke lejött onnan, azt is észrevette és újra elkergette. De hogy került a "senki háta mögé" egy fekete macska? Rejtély. :) Szerencsére a nyulat nem vette észre, amelyik ott futott a gátoldalban, csak én láttam.
Hazafelé menet nagyon édes volt. Mindig előrefutott, mert gyorsan szedte a lábait, de csak egy bizonyos határig. Mindig, hangsúlyozom, mindig hátra nézett, hogy jövök-e. Nagyon édes volt. Bármikor, amikor hívtam visszajött. Féltem, mert én még sosem mentem egyedül vele, csak anno Apa, de rá mindig hallgatott, és rám is hallgatott. Örültem. Okos, szép kutya. :)

A víz nagyon lent volt, így egészen le tudtunk menni a part mentén. Apának van ott egy kialakított helye, ami a mai napig meg van. Kialakított magának egy horgászhelyet, majd a fotókon látjátok, a mai napig áll a fából-drótból készült pecahely. Ebből is látszik, milyen ügyes volt és jó munkát végzett. :)

Szóval holnap megyek haza Anyához, megölelgetem, beszélgetünk, ha lesz idő, szombat délután megint kigyalogolok Tuszkával (én így hívom)... hiányzik a víz, a sok-sok fa, friss levegő, csend. Nagyon!

Titusz:

Ahogy fülel:

Apa kiépített horgászhelye:


Így csinálta meg az utókor számára. Ez nyáron víz alatt van a felső farönkig, és ez egy kilépő, amikor a halat kihúzza az ember. 

Apa keze nyoma, ahogyan a drótot és a rönköket összeillesztette. Büszke vagyok rá, sok év után is így áll, rendíthetetlenül. Őrzi az emlékét! :)

Titusz természetesen fürdött is néhányszor, nem bírta ki. Pedig nagyon hideg volt a víz. Féltem, hogy megfázik. Itt is a fekete macskát füleli. :) 

...itt pedig a récéket

Az örök, a legszebb, a legcsendesebb, gyönyörű Körösöm esti naplementében:

2 megjegyzés:

  1. Menj csak Anyukád ölelgetni, jó a lelkednek, feltöltődsz az otthoni léttől.
    Nagyon jó volt nézegetni a képeket, szeretem :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! Jó volt otthon - mint mindig -, de elég gyorsan eltelt, sietős volt.

    VálaszTörlés

Kincset érő szavad:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...