2015. február 28., szombat

Ma is Örömperc

Amikor az Intersparban állsz a sorban, előtted kettővel egy idős néni fizet, de nincs annyi pénze, amennyi a végösszeg 30 Ft híján és Te odaadod neki azt a 30 Ft-ot. Már nagyon vártam, hogy egyszer így is segíthessek. Örült a néni, a pénztáros is és az előttem álló férfi is. Várom, hogy mikor lesz hasonló szituáció, hogy ismét örömpercet okozhassak másoknak. SDG! :)


2015. február 25., szerda

Örömperc

Munkába menet egy idős néni tolta le az unokáját a babakocsival a lépcsőn és segítettem neki lejönni. Hálálkodott.


2015. február 24., kedd

Jól el tudjam végezni

"Add, hogy lelkemet átjárja örökkévalóságod lehelete,
hogy jól el tudjam végezni, amit az idők megkívánnak."
(R. Guardini)


2015. február 21., szombat

Böjt

Nem szoktam böjtölni.
Eddig egyszer tettem, emlékszem nagyon nagy hatása volt. Anyukám beteg volt és a tesókkal együtt böjtöltünk érte, sikerült is a műtétje.
Azóta nem böjtöltem. Most a Facebook-on láttam két keresztény lánynál is a figyelmeztetést, hogy kevesebb internetet használjunk, kevesebb lájkot és kevesebb Facebook-ot. És éreztem, ez nekem szól. Sajnos napközben is többször lépek fel a netre, a Facebook-ra, lájkolok ezt-azt és éreztem, hogy ez túl sok(k), így úgy döntöttem, hogy csak napi egyszer, reggel fogok fellépni a közösségi oldalra, megnézem az üzeneteimet és ennyi. Igaz nem febr. 18-án, hanem 19-én kezdtem, még csak 3 napja, de pl. ha este munkából hazajövök, akkor utána nem netezek, hanem olvasok, horgolok, tanulok. És sokkal jobb érzés, hogy tartalmasan töltöttem a délutánt, mint a szememet rontva, butulva a gép előtt ülök.
Szóval most nekem ez a böjt.
Közben naponta egy blokkot horgolok az új babatakaróhoz. 30 db kell, már van 4. A böjt alatt el is készül. Azután jöhet a következő projekt.

Ti böjtöltök?


2015. február 16., hétfő

2015. február 15., vasárnap

Két kerékre

pattantam és egy kicsit bicikliztem a városban. Megnéztem a Stadion előtt elkészült parkot. A jó idő miatt nagyon sokan voltak. Aztán elindultam Pallag felé, de mivel nem volt nálam fényvisszaverő mellény, így nem mentem, csak a gyógyszergyárig. Onnan visszatekertem a Standionhoz, és a Nagyerdei körúton tekertem a Hadházi útig, majd ismét vissza a Stadionhoz, be a Békás-tóhoz. Ott pihentem egy kicsit, majd elindultam az erdőbe, ahol találtam két madáretetőt és ott fotóztam egy kicsit. Cinkék és csuszka látogatta a magokat, próbáltam pár képet készíteni. Elkaptam a csuszkát is. :) Aztán végül kitekertem Józsára. Ott találtam egy szántóföldet, ahol rengeteg varjú volt, kb. 200 db, őket fotóztam. Eszméletlen jó élmény volt, amikor az összes madár egyszerre felszállt és repkedtek egyik földről a másikra. Aztán amikor már majdnem lenyugodott a nap, elszálltak messzire.













2015. február 14., szombat

Megszokás

Tegnap a megszokásról beszélgettünk a péntek esti körünkben.

A vezető kiküldött minket a teremből. Mindannyiunkat. Vártuk, hogy mit fog csinálni. Talán eldug egy papírt? Vagy kimászik az ablakon és észre kell vennünk, hogy nincs bent?... találgattuk, csacsogtunk. Aztán kb. 1 perc után visszamentünk és leültünk. Közölte, hogy igazából semmit sem csinált. Csak kíváncsi volt arra, hogy amikor bemegyünk, ki hova ül le. És természetesen mindenki a saját székére ült vissza. Vajon ha áttette volna a kabátunkat, akkor átültünk volna oda? Érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyire természetesen ültünk le, nem is figyeltük, hogy máshová is lehetne, vagy hogy erre fog figyelni...

Mivel a félév témája a házasság és annak különböző oldalai, így arra vetítve is kitárgyaltuk ezt a dolgot.

Volt, aki pejoratív fogalomnak tartja,
volt, olyan feleség, akinél az a megszokás, miután megfürdik, széthúzza a zuhanyfüggöny száradni és megőrjíti, ha a férje ezt elfelejti,
volt, aki a Mi Atyánkat tartja megszokott-unalmasnak,
volt, aki a templomban mindig a megszokott helyére ül istentisztelet alatt,
volt, aki a reggeli kávéját említette,
volt, aki magát a házasságot gondolta megszokottnak (akár 30 év után is),
volt, aki nem érti, hogy a felesége miért úgy rendezi a dolgait, ahogy,
volt, aki reggel nem tud felkelni időben,
volt, aki minden szombat reggel szeretkezik a párjával,
volt, aki a gyereknevelés rendszerét tartja megszokottnak,

Többféle dolog elhangzott, igazán felszabadult alkalom volt.



Pár hét múlva én tartom az alkalmat. A téma: kísértés, féltékenység, paráznaság, hűtlenség (hol a határ?) lesz. Már gondolkodom róla. Nem könnyű téma, főleg nem nekem, aki anno benne voltam...
Érdekes, hogy pont ezt kaptam...


2015. február 13., péntek

Péntek 13.

És? Kit érdekel? Engem/minket egyáltalán nem.

A postán van egy tábla kitéve, melyen sorsjegyek vannak, rajta egy fekete macska a Péntek 13. felirattal. Nem tetszik. Miért szerencsés ez a nap? Vagy szerencsétlen? Miért hisznek oly mágikusan benne? Vagy nem hisznek? A kereső alapján egy cikket találtam. Történeti hátteréről itt olvashattok:

"Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két (a 13 mágikus szám és a pénteki nap) egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején."

Ami bosszant, hogy bibliai alapokra vezetik vissza a cikkek: pénteki napon feszítették meg Jézust, pénteki napon ölte meg Kain Ábelt, a 13-as számot pedig az utolsó vacsorát ülő személyek számára vonatkoztatják és hogy az őt eláruló Júdás 13-dikként ült le az asztalhoz... bla-bla-bla.

Nem értem, hogy miért kell rossz színbe hozni a Bibliát... ezek után hogyan higgyenek benne azok, akik babonások?!

Ézsaiás 8,19 így ír a babona büntetéséről: "Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élő helyett?"


2015. február 10., kedd

Szelektálva

Mivel a házasságunk alatt több, mint 10-szer (most a 13-14-nél tartunk) költöztünk, így megtanultuk, hogy tényleg csak a leglényegesebb és leghasznosabb dolgokat tartsuk magunknál, ráadásul azért is, mert egyre kisebb és kisebb helyre jöttünk és helyünk sincs. Így rendszeresen szoktam szelektálni. A ruháim(nk)at. Így volt ez a hétvégén is. Sikerült egy zsáknyi ruhát és még egy nagy táskányi ezt-azt (táskák, övek stb.) összeszedni. Hallottam az egyik testvérünktől, hogy van kapcsolata olyan gyülekezettel, aki házhoz jön és autóval el is szállítja. Mivel nekünk nincs kocsink, így ehhez folyamodtunk és így jutottunk el a Megtestesülés Plébániához. Már tegnap este el is jött a férfi és elvitte a ruhákat. Kiderült, hogy Böjte Csaba köréhez tartozik és a gyerekeknek gyűjtenek különféle adományokat: használt, még működő mobiltelefont; ruhákat, bútorokat, pénzt stb. Most legutóbb egy erdélyi 18 éves fiút támogatták anyagilag, hogy fel tudjon költözni Bp-re és elkezdje az építészeti szakot az egyetemen. Hála nekik érte!
Szóval örültem, hogy ismét jó helyre kerültek a jó ruhák... nem mellesleg azért is, mert a Böszörményi úti turikban pénteken és szombaton 100-200 Ft-ért vásárolunk minőségi ruhákat (Mark&Spencer, H&M, Regatta stb.). Ezért is hála!

Emlékszem régen minden csecsebecsét gyűjtöttem, megtartottam, őriztem. Néhány darab van is otthon. Ma már csak a legfontosabbakat tartom meg, de nem is kapok emléktárgyakat. Amiket kapok, azok meg úgyis tetszenek.

Visszatérve, a Facebook-on követhetitek a kezdeményezést: Szeretet ösvényén - Böjte Csaba gondolatai. Április 26-án a fent említett plébánián Debrecenben fog szolgálni. :)



2015. február 9., hétfő

Esti hangulathoz

És Ő most vár ránk fent a mennyben, nekünk készít helyet!!!!!! :) :) :)

Minden nap ünneplem: feltámadt,
A Bárány nem halott: feltámadt,
Szívemből ünneplem: feltámadt,
A Bárány örökké él: feltámadt.

Jézus él, 
Jézus él,
Jézus él,
Jézus él,
az Úr
örökké
él! 


Andelic Jonathan: Feltámadt

2015. február 8., vasárnap

Semmi vagyok

"Mennyei Atyánk!
Add, hogy teljesen átérezzem:
semmi vagyok; nem azért, hogy
kétségbeessek miatta, hanem
hogy még erősebben érezzem,
mily hatalmas a Te jóságod."

(Soren Kierkegaard)


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...