2014. január 11., szombat

Magunkat szeretni?

Ilyet is lehet? Ilyen is van?

Nekem ez mindig is olyan önzőnek tűnt. Hogyan szerethetném magamat? Inkább a másikat szeretem, akinek segíthetek, aki mellett ott állhatok akkor is, amikor szüksége van rám, amikor megkér valamire, vagy csak hallok felőle...
Aztán olvastam a Reini című könyvben egy részt, mely könnyebbé tette ezt a látásomat. Dr. Gyökössy Endréné ugyanis azt mondta, hogy szeressük magunkat, hiszen a Tízparancsolatban is benne van: Szeresd felebarátodat, mint magadat!

Ilyen egyszerű lenne? 
--- Ezt is tanulnom kell még! ---



8 megjegyzés:

  1. Én is nem olyan régen jöttem rá, hogy kicsit fontos magunkkal is foglalkozni. Minden tekintetben. Ezért fogtam bele az Idő magamra projektet. Szükségem van arra, hogy minden tekintetben feltöltődjek. Akkor tudunk másokért élni és dolgozni, ha van időnk magunkra. Kiborult, kifordult ember nem tud szolgálni. Szerintem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, értelek. Foglalkozom én is magammal, amikor pl. felöltözöm reggel és kiválasztom a 100 fülbevalóm közül azt az egyet, ami színben harmonizál a ruhámmal, vagy amikor ruhákat vásárolok stb. De ezek mind földi dolgok...

      Törlés
    2. Én pont nem ezekre gondoltam. Hanem olyan dolgokra, amelyek kicsit többé tudnak tenni. Pl. csendes helyre menni egyedül, valami olyasmit csinálni, amit te szeretsz igazán (ez nem önző dolog, de jót tesz a lelkednek és feltölt. Én próbálom ezeket csokorba szedni a blogomban is :), még akkor is, ha "egoság" címszó alatt szerepel. De meggyőződésem, hogy kell idő magamra! Nem önzőségből, hanem hogy feltöltekezzem.
      Nekem pl. van 3 gyerekem, és gyermektanulmányokat írok, mindenféle programokra járok és szervezek. De azt gondolom, hogy keresztényként nem szervezhetem túl az életemet, mert elfárad a lelkem, a testem és a lendület is megcsappan. Ezért gondolom azt, hogy szánjunk időt magunkra. Ilyen az imádság is.

      Törlés
  2. Igen, egy kis egészséges önszeretet is kell, mert aki nem szereti önmagát, az hogy szerethetne másokat? És ahogy Andrea is írta, kell magunkkal is foglalkozni, lelkileg, fizikailag egyaránt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De nekem akkor sem tetszik az a kifejezés, hogy önmagamat szeretni, túl önző, szerintem. :)

      Törlés
  3. Ó, szerintem magunkat a szeretet terén nem kell félteni, mert az óemberünk nagyon tudja ám szeretni magát. Érdekes kérdés ez, és örülök, hogy felhoztad, tavasz óta engem is többször foglalkoztatott. Én arra jutottam, hogy Kálmán bácsi meglátásával értek egyet. Ő azt mondja, hogy merőben más az önszeretet és önmagamnak az elfogadása. Az önszeretetről azt mondja az ige, hogy bűn, az utolsó idők embereiről is írja a Szentírás (2Timóteus 3,2!). A következőket pedig szó szerint idézem, mert tényleg beszédes szerintem:

    "Mint Isten alkotását fogadjam magamat: a
    külsőmet, képességeimet, adottságaimat, hiányaimat. Legyek
    hálás minden tőle kapott értékemért, és tartson alázatban minden
    hiányosságom! Mindnyájunkból hiányzik valami. Aki így elfogadja magát,
    annak helyes önértékelése lesz, és boldogan szolgál Istennek és segít
    embertársainak."

    VálaszTörlés
  4. Ja, és ezt még hozzá akartam csapni, csak lemaradt:

    "Ez azonban nem önszeretetet jelent. Az önszeretet velünk születik, azt inkább
    fékezni kell olykor. Jézus világosan két parancsról beszél: szeresd Istent, és
    szeresd felebarátodat. A „mint magadat" csak mérték: legalább úgy szeresd a
    másikat, amennyire magadat szereted!"

    VálaszTörlés

Kincset érő szavad:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...