2013. április 30., kedd

Kopott írások

Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de nekem egyre inkább fáj a kézírás. Mivel állandóan gépelek - mindenféle okiratot, beadványokat, e-mailt, nyomtatványokat stb. - háttérbe szorult a kézírás. A jegyzetfüzetemben is nagyon csúnyán írok, néha olvashatatlanul.

Emlékszem még a fősulis évekre, amikor több oldalt körmöltünk egy-egy előadáson. Vagy a gyorsírásomra - amikor nyomni kellett a ceruzát a magas hangrendű szavaknál, vagy amikor 250-el írtam a hanganyagokat a versenyeken.
Most meg már pár sor leírásánál is megfájdul a jobb kezem.

Azt hiszem tanulhatnám Mamikámtól a szépírást. Még most, 90 évesen is megtartotta a betűinek íveit, bár remeg a keze és zsibbad, azért még most is szép a szép. Az ő szépje.

Mint minden, hamarosan ez is csak kopott írássá válik...






1 megjegyzés:

  1. Egyre kevésbé kell már egyetemen is a kézírás, de azért én igyekszek megtartani magamnak, amennyire lehet. Órákon én is kézzel jegyzetelek (sokan már ezt is géppel teszik), meg van néhány hónapja egy kis áhítatos füzetem, ahová a reggeli csendességek alkalmával kapott gondolatokat vetem papírra, meg ami annak kapcsán eszembe jut. Van, hogy röviden, van, hogy hosszabban; mikor milyen kedvem van. Meg pár éve ünnepekkor szoktam kézzel írt lapokat küldözgetni rokonoknak. Vannak itten lehetőségek, kérem. :)

    Milyen méltóságteljesek lehetnek nagymamád betűi.. szinte látom magam előtt. Az enyém több mint hússzal fiatalabb, de még neki is idegen az internet meg a gépírás. De nem is érdekli igazából.

    Tessék gyakorolni a kézírást! :)

    VálaszTörlés

Kincset érő szavad:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...